Rebbits

Mire jók a régi ágyneműk, nem használt textilek? A nyulaknak jó lesz!
Újrahasznos-nyulak Figurka oldalán

blogajánló: ABROSZ

ABROSZ blog: egy igazi ínyencség, érdemes belekóstolni! De miről is szól a kezdeményezés? A blog a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében március 4-én megrendezésre kerülő Családi képektől a családképig című konferencia ebédlőasztala. Mit szeretnének tőlünk? Szerintem szuperjót: azt, hogy küldjünk be morzsákat és csipeteket családjaink ebédlőasztaláról: képben, szövegben, kinek milyen formátum a szimpatikus. Hát: uccu neki! Az oldalon már lehet válogatni néhány előmelegített csemegéből. Mindenkinek a legjobb szívvel ajánlom, mert nincs olyan kompánia, ahol ne az ebédlőasztal állna középen!

fotó forrása: abrosz blog, Magyar Nemzeti Múzeum

csicseriborsó krémleves

Direkt nem keresek rá, hogy van-e ilyen, mert így sokkal lazábban leírom, hogy saját fejlesztés! De miután minden valahogy az ismerős kategóriába tartozik benne, ennek az állításnak nagyjából hatvan másodpercen belül az ellentéte is igaz lesz. Ugye?

Mikor nemrégiben humuszt csináltam, már akkor elterveztem, hogy legközelebb levesként pépesítek, mert nem kell kiöntenem a főzőlevet. Ebben nemcsak a takarékoskodás játszik szerepet, hanem a krémlevesrajongás és lékóstolgatás közbeni élvezet. Hát így kezdődött!

Kell hozzá:

két nagy marok csicsieriborsó (a felezett hamarabb megfő)

1 friss zöld chilipaprika

3 fekete kardamom

4-5 zöld kardamom

1 nagyobb fahéj

3 babérlevél (ízlés szerint egy csepp balzsamecet)

korianderpor

só, bors ízlés szerint.

Az áztatási időtől függően kell főzni a csicserit (én kb. 2 órát áztattam, fél órát főztem), nem baj, ha nem teljesen puha, hiszen nem villával kell szétnyomkodni, hanem botturmixszal (aztán így még hátha marad benne valami szufla: vitamin, meg ilyenek). Amikor megfőtt, kiszedtem a fűszereket, turmix, bele egy kis doboz tejföl, annyi víz, hogy még sűrű, de már levesszerű legyen, kis olaj, még valamennyi só és bors. Szerintem lehetne rá vékony avokádó szeleteket tenni a tálaláshoz, de nem volt itthon. Úgyhogy maradt a kráterfenekű házikenyér -- pirítva! Olyan igazi téli krémleves. Két humusz közötti szusszanáshoz. :)